A mi kalendáriumunk

JANUÁR

Január régi magyar neve: Boldogasszony hava. A csillagászati év megfelelő hónapneve után Vízöntő havának is nevezik. A hónap névadója Janus, a kezdet és vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-én kezdték az évet.

Január 6. Vízkereszt. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelésének az ünnepe lett. A római egyház hozzácsatolta Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezését.

Farsang. A vízkereszttől – hamvazószerdáig terjedő, változó hosszúságú, mulatós, lakodalmas időszakot tekintjük farsangnak.

Január 22. Vince.  Jelentése győzedelmes. Nevének rokon hangzása, a vinum, , bor’ szóval magyarázza, hogy a szőlészek szentje lett. Névnapja időjárásából a bor termését szokták megjósolni.

Időjóslás

Ha újév napja világos, a termés nem lesz hiányos.

Ha újév reggelén északi, hideg szél köszönt be, hosszú, kemény, tartós tél lesz.

Újév reggelén, ha veres az ég, szeles lesz az esztendő.

Ha újévkor szép, napos idő van, biztos sok dinnye lesz.

Ha vízkereszt vizet ereszt, a tél soká ki nem ereszt.

Hogyha fénylik Vince, tele lesz a pince.

Szólás, mondás

Január, február, itta nyár. (Csak a tél múljon el, aztán jön a nyár)

Télben csinál házat. (Nem időben csinál valamit)

Nincs télnek rossz gyümölcse. (Télen a kevésbé finom gyümölcsöt is sokra kell becsülni)

Megcsordul Vince, tele lesz a pince.  (Ha Vince napján olvad, jó termés lesz a szőlőből)

Gyermekekkel a természetben

Folyamatosan etessük a madarakat, a cinkéket, a feketerigót, de megtalálható a kenderike és az erdei pinty is, ha nagyon hideg van. Sokat dolgozik a harkály, nem csak táplálékot keres, hanem a kisebb madaraknak odút is készít.

Alacsonyan száll a varjú

Már nem károg, berekedt,

Irigyli a cserép alatt

Melegedő verebet.

A hónap mestersége, a hónap eseménye

A fonó az öregeknek és a fiataloknak a közös munka során szokássá szerveződött együttléte, mely az őszi betakarításoktól a farsang végéig tart.

Miből áll a fonó:

szövés-fonás, gyöngyfűzés, varrás, találós kérdések, ügyességi játékok, csúfolódok, mesemondás, párválasztós játékok, népi tánc és ének.

Orsó: gyalogorsó, kéziorsó, rost vagy gyapjúszálak fonására használt 20 – 30 cm hosszú két végén hegyes botocska. Az orsót jobb kézben tartva, ujjakkal hossztengelye körül pörgetik.

Motolla: a megfont fonal lemérésére és motringba rendezésére szolgáló eszköz.

Guzsaly: gyakran gazdagon faragott, ritkábban festéssel is díszített rúd, amelyre fonásnál a rostcsomót felkötik.

Rokka: lábmeghajtásos szerkezet, amely egyidejűleg sodorja a szálakat, fonallá tekeri fel a kész fonalat a csévére.

Gereben: gyapjú és rostfésülésre használt, lapát alakú, nyeles faeszköz, melynek szélesebb részén merőlegesen 1-2 hegyes szegsor van beverve.

Kóc: a kender, len és juta gerebenzésekor fennmaradó, összehangolódott szálak csomója. 

Versek, mondókák

Mikor én még kicsi voltam,

A kuckóból ki sem bújtam.

Fenyőfából tüzet raktam,

Kukoricát pattogtattam.

Inc, pinc, lakatinc,

Te vagy odakint.

Szalad a szán, cseng a csengő,

Víg legyen az újesztendő.

Megjött már az új esztendő

Olyan, mint a rongyos kendő,

A küszöbén megállok,

Boldog új évet kívánok!

Aranyos kosárkám, akasztom karomra.

Mint kis gazdasszony, úgy megyek a boltba.

Veszek bele almát, körtét, édességet.

Megkínálom vele minden vendégemet.             

FEBRUÁR

A hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Keresztény időben a február böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Nevezték Halak havának is, mivel február 21. és március 20 között a Nap a halak jegyében jár.

Február 2. Gyertyaszentelő. Boldogasszony napja, egyben Mária megtisztulásának ünnepe. A keresztények a gyermek Jézus bemutatását a templomban is e napon ünneplik. Közismert hiedelem szerint ha a medve gyertyaszentelőkor meglátja az árnyékát, elnyúlik a tél, de ha nem, korai tavaszra számíthatunk.

Farsang: az igazi farsangi karneválok ideje, az ünnepkört záró napokra esik: farsang vasárnapra, farsang hétfőre és húshagyó keddre.

Február 3. Balázs. A legendás Szent Balász napja. Szent Balázs elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek védőszentje. A torok védőszentjének a torkossághoz is köze van. Balázs napján a szegény diákok végigjárták a házakat. Vasnyársat tűztek a szoba közepére, majd énekelve körbetáncolták, kérve a ház asszonyát, hogy a „disznóság” maradékából tűzzön nekik a nyársra. E régi közép – európai, egyben magyar szokást balázsjárásnak nevezték.

Február 24. Mátyás. Időjárási regulák fűződnek napjához. Mátyás a „tél hatalmát megtörő”. Ha hideget hozna, azt Gergely áldozhatja. Mátyás osztja a sípokat a madaraknak, hogy kedvükre fújhassák nótáikat.

Időjóslás

Ha Mátyásnak könnye csordul, könnyen ecet lesz a borbul.

Jégtörő Mátyás, ha jeget nem talál, csinál.

Télen, ha sok hó esik, sok búzát remélhet a gazda.

Ha a medve szép időt lát, tovább folytatja az álmát,

de ha hideg, csúf az idő, akkor már a tavasz megjő.

Kitapodott a medve, de csak nem lett jókedve.

Kifordult, megfordult, visszalépett, megmordult.

Szólás, mondás

A Balázs deák ládájában tartja a holmiját. (Nincs valami a helyére téve, a földön hever)

Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. (Örül valaminek, de nem tud vele mit kezdeni)

Farsangon kívül is esik leányvásár. (Farsang után is férjhez mehet a lány)

Gyermekekkel a természetben

Készülődik a tavasz, ha elég csapadék volt és elég hótakaró, akkor lassan indulnak a fény felé, élednek a rügyek. Ilyenkor lehet megfigyelni a fák élősködő növényét, a fehér fagyöngyöt (Viscum album). Ez lombos fákon, akác, nyár, hársfán vagy elhanyagolt gyümölcsfákon található. A termések ragadós nedvéből régen légyfogót készítettek. A madarászok ma is használják, madárfogót készítenek belőle.

A hónap mestersége, a hónap eseménye: népi lakodalmas

A lakodalom a házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata. A múlt paraszti életformájában a lakodalom volt az egyik legjelentősebb mulatási alkalom.

A lakodalom menete:

·         készülődés (sütés, főzés, terítés, öltözködés)

·         lakodalomba hívás, menet a lányos házhoz

·         a menyasszony kikérése

·         a menyasszony búcsúja szüleitől

·         indulás a lagziba

·         vacsora

·         mulatás, tánc

Versek, mondókák

Ha kicsi a legény, mégis lehet vőlegény.

Árpa, cipó, zabkenyér, takaros a vőlegény.

Egy szem búza, két szem rozs, a menyasszony takaros.

Akinek nincs semmi dolga, jöjjön velünk a lagziba. Hozzanak kést, kanalat, hogy éhen ne haljanak.

Ha megette, jól tette, váljék egészségedre.

Ki ez? Mi ez?

Vőfély: a házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője.

Vőfélybot: vagy vőfélypálca, a vőfély jelvénye, amelyet különösen akkor hord magánál, amikor a lakodalmas ház a család hivatalos képviseletében jár el.

Lakodalom: lagzi, a házasságkötést követő nagyobb vendégség, mulatság.

Lúdgége: csigatészta

Örömanya, örömapa: örömszülők, a vőlegény illetve a menyasszony szüleinek megnevezése, a házasságkötés szokáskörében, főleg a lakodalom alkalmával.

MÁRCIUS

Március régi neve: Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. A kos havának is nevezték, a III. 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnevéből ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava.

Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek. Zsákban hozzák a meleget. Erről a zsákról azt is tudni véli a göcselyi nép, hogy ebből ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Szerintük Sándor, József a szegény nép ellenségei, mert a böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetőket. Benedekkel elnézőbbek, mert véle – naptárilag legalábbis – valóban megjő a tavasz, és jó esetben húsvét szombatja.

Március 21. A csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.

Március 24. Gábor. Gábriel arkangyal, Isten küldönce a „jó hírt”, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak.

Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony. Az oltás, szemezés napja.

Időjóslás

Amilyen a Franci napja, olyan lesz egész hónapja.

Gergely napja ritka, hogy jó, hideg, szeles, sokszor van hó.

Márciusi hó, még zsákkal se jó.

Szólás, mondás

Megüti a bokáját. (Baja lesz belőle)

Bottal ütheti a nyomát. (úgy eltűnik, hogy nem lehet megtalálni)

Tudja, hogy hol szorít a cipő. (Tudja, hogy hol van a baj, vagy mi a baj)

Zöld ágra vergődik. (Sikerül valakivel megegyezni)

Árad a víz, Megdagad. (Tavaszi olvadástól a folyók megduzzadnak)

Ravasz a tavasz. (Kiszámíthatatlan a tavasz)

Gyermekekkel a természetben

Megindul a természet ébredése, duzzadnak a rügyek. Szinte észrevétlenül virágzik a mogyoró, nem színes virágai vannak, hanem csüngő barkái.

Ládában nevelhetünk: hagyma, zöldborsó, bab, saláta, retek

Időjósló napok:

Ha 21-én József napján süt a nap, lehet kezdeni a vetést.

24-e Gábor napja, a káposzta vetés ideje.

25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony, a gyümölcsfa és szőlőoltás kezdete, zöldségvetés.

29-e Jónás napja, a mák, len vetés ideje.

A napfény hatására felébrednek az apróbb vízi élőlények, a rovarok életműködése a felmelegedéstől függ. Megjelennek a giliszták, csigák, a katicabogarak, a hangyák. A madarak életében is változást hoznak a hosszabb nappalok, már építik a fészküket a balkáni gerlék, a holló, az erdei fülesbagoly. Csak hallani lehet, látni csak ritkán a bölömbikát, ezt az érdekes hangú vízimadarat, s megérkezik kedves madarunk, a gólya is.

Március 25-e Gyümölcsoltó Boldogasszony fecskehozó nap.

Ha a borz kibújik a lyukából, akkor nem fél többé a hidegtől.

A hónap mestersége: fazekasság.

A fazekasság az egyik legrégibb mesterség. Az agyagedények készítése eredetileg női házimunka volt. A fazekasság technológiája

Az agyagmunka három fő fázisra osztható:

Agyagbányászat, előkészítés, tisztítás, hígítás, szűrés, taposás, nagyobb darabokra formálás.

Edénykészítés, korong nélkül és koronggal.

Égetés, díszítés.

Fazekasság eszközei: agyag, metsző, vizes edény, nyújtóbot, gyúrótábla, szivacs, mintául szolgáló különböző edények, gyékény ill. vesszőkosár

Versek, mondókák

Esik eső bugyborékol, szól a kakas kukorékol.

Ess, ess, esőcsepp, szomjas földet itasd meg.

Fúj a szél, meleg szél, jön a tavasz, fut a tél.

Gyere tavasz, várva várlak, hozz zöld ruhát, fűnek, fának.

Azt mondják a cinegék, itt a tavasz, nyitni kék.

Jeles nap: Gergely járás

Régen ezen a napon fejeződött be az iskola téli időszaka. A diákok jelmezesen felvonultak, adományokat gyűjtöttek, másrészt verses énekes köszöntőkkel tudásukat bizonygatták és új tanulótársakat verbuváltak.

Ki ez? Mi ez?

Bokály: karcsú, egyfülű, körte alakú cserép boros edény

Korsó: szűk nyakú, öblös vizesedény, szélesebb értelemben bor és pálinka tárolására szolgáló cserépedény

Komaszilke: ólommázas cserépedény, a gyermekágyban fekvő asszonynak nőrokonai ilyen  edényben viszik az ételt

Kanta: nagyobb hasas edény

Szilke: egyfülű ételhordó edény

Metsző: rézdrót, vagy damil, amellyel a kész edényt elválasztjuk a korongtól

Kaláris: az edény nyakán körbefutó barázdaszerű dísz

Máz: a kerámián ráégetett üvegszerű bevonat

ÁPRILIS

A hónap régi magyar neve: Szent György hava.

Április 1. Hugó napja, e nap időjárásából a terméskilátásokra következtettek.

Április 24. szent György nap. A Szent György ábrázolások legjellemzőbb formája a sárkányölési jelenet. A korai keresztények számára a sárkány a legfőbb rosszat, a pogányságot jelképezte, s a mitikus jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését kívánták ábrázolni. A György – napi magyar néphagyományok is a pogány időkre emlékeztetnek. E nap éjszája a néphit szerint a boszorkányok éje – a gyógyfüvek szedésének ideje. A György – éji harmatnak mágikus erőt tulajdonított a nép. Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja.

Virágvasárnap, vagy ahogy Európa szerte nevezik: „pálmák vasárnapja2 egy héttel előzi meg húsvétot. Ezen a napon a kereszténység a Jeruzsálembe vonuló Jézusra emlékezik. Virágvasárnap a palóc lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek és énekelve végigvitték a falun, aztán levetkőztették, vízbe dobták vagy elégették. A szalmabába böjt örömteli kiűzését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével.

A szalmabábukat kisze, kiszi, kicevive, stb. névvel illették, a szokást kiszehajtásnak mondták. A kiszebábu magát a böjtöt szimbolizálta, „kihajtásnak’ pedig a böjt örömteli kiűzését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével.

Föltámadás – Húsvét. Az írások szerint Jézus az eltemetése utáni harmadik napon visszatért a földre és itt tartózkodott még negyven napot. A hímes vagy piros tojás készítése és ajándékozása a locsoló legényeknek, általánosan elterjedt húsvéti szokás. Vallásos szimbólumként a föltámadt Krisztust jelképezi.

Időjóslás

Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig az meg nem áll.

A Szent György napján hulló eső aranyat ér.

A Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse.

Derült virágvasárnap: jó esztendő, nedves virágvasárnap: minden veszendő.

Gyermekekkel a természetben

A tavaly gondosan elrakott virágmagvakat elővesszük és helyet keresünk a gyermekekkel a büdöskének, az őszirózsának és a tátikának. Megfigyelhetjük, hogy raknak fészket kerti madaraink, a rigók, a cinkék a kisebb fákon, bokrokon. Megszólalnak a békák, a varangyok nappal is láthatók, mert ilyenkor rakják le petéiket. A halak ikrázásának is itt az ideje. A levegőben megjelennek az első lepkék, a katicabogarak és a méhek.

A hónap mestersége: szűrrátétesség

Az 1870-es évektől a varrógép elterjedésével a tiszántúli bihari szűrökön a szűrhímzést a szűrrátét váltotta föl. Készítésének főbb jellemzői: Ennek az igen szép férfi felső ruhadarabnak minden része téglalap alakúra van szabva. Bár ujja van, mégis vállra vetve viselték. Egyes vidékeken bevarrták a két ujj szárát, így lett belőle a bicska, a beretva, a tűzszerszám raktározó helye.

Versek, modókák

Rózsafának a tövéből rózsavizet hoztam,

Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam.

Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja,

Meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa.

MÁJUS

Május régi magyar neve: Pünkösd hava, a hónap legjelesebb egyházi ünnepe után.

Május 1. Május 1-jének pogány eredetű szokásai, a zöld lombokba öltözött alakoskodók felvonulása, a házak, istállók zöld ágakkal díszítése, a májusfa állítása, a pünkösdi király, királynő választás egész Európában ismertek, de nem mindig és mindenütt kötődnek szigorúan a hónap első napjához.

Áldozócsütörtök. Krisztus mennybemenetelének ünnepe, a húsvét utáni  40. napon van.

Pünkösd. az egyház, a szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt, kezdettől fogva.

Május 12., 13., 14. Pongrác, Szervác, Bonifác, a májusi fagy rettegett szentjei, de közéjük sorolja a néphit Orbánt is. Sűrűn előfordul, hogy ezek a szentek névnapjukon „leszüretelnek”, pusztító fagyot hozva a gabonára, szőlőre, virágzó gyümölcsfára.

Május 25. Orbán. Orbánt a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották védőszentjüknek. Szobrot, kápolnát emeltek a szőlőhegyen tiszteletére.

Időjóslás

Pongrác napi eső, zöldül már a mező.

Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz.

Gyermekekkel a természetben

Májusban teljes szépségében pompázik a természet. Erdőben, mezőn, réteken nagyon sokféle virág nyílik. Bíbor kosbor, mocsári nefelejcs, gyöngyvirág, orgona, jázmin, pünkösdirózsa, bazsarózsa, kerti pipacs, haranglábvirág.

A madarak egy része már itthon van és fészkeiket hozzák rendbe a költözés idejére. Szinte menetrend szerint érkeznek meg. Május elején jön a sarlós fecske. Fejlett időérzékkel rendelkeznek nemcsak az érkezéskor, hanem az éneklésüknek is pontos ideje van. A fülemüle az éjszakát kedveli, a cinkék a hajnalt, a feketerigók inkább a délutánt.

A hónap mestersége: nemezelés

A nemez szó gyapjúterméket jelentő iráni eredetű. Állattartással foglalkozó népeknél ma is élő mesterség (mongol). Készíthetünk belőle lábbelit, tarisznyát, szőrlabdát, nagyon érdekes nemezbabát, meséhez álszakállt, állatbábokat, stb.

Versek, mondókák

Pille, pille, aranypille, ne szállj tova, jöjj el ide.

Cserebogár, mikor lesz nyár? Pünkösd táján, vasárnapján. Mikor a fák virágoznak, vénasszonyok tollászkodnak.

Kis állat a hangya, de nagy a szorgalma. Szorgalmas a méh is, olyan leszek én is.

Anyák napja

Már megjöttünk ez helyre,

Anyánk köszöntésére.

Anyám légy reménységben,

Köszöntelek egészségben.

Amennyi a zöld fűszál,

Égen ahány csillag jár,

Májusban a szép virág,

Annyi áldás szálljon rád.

Pünkösd

Az ünnep természetes jelképei zöld ág és a rózsa.

A zöld ággal díszítés legjelentősebb ideje a pünkösd. Egyes helyeken pünkösdkor állítják a májusfát.

A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások:

  • ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás
  • a kislányok, legények falufeljáró köszöntése (pünkösdölés)
  • és a kislányok agrámágiával egybekötött pünkösdi köszöntése (pünkösdi királynéjárás)

JÚNIUS

Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava.

Úrnapja: A pünkösd kettős ünnepe utáni tízedik napra a katolikus naptárban Úrnapja esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét” az oltári szentséget ünnepli az egyház.

Június 8. Medárd. Ha Medárd napján esik az eső, negyven napig nem hagyja abba.

Június 21. A csillagászati nyár kezdete, ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja.

Június  24. Szent Iván napja. A szentivánéji tűzgyújtás és a hozzá kapcsolódó énekek elsősorban az év leghosszabb napját ünnepelték. Örömtű volt tehát, fényt megtartó mágikus céllal.

Június 27. László. I. László király a magyar lovagkor mintaképe. Pogány ízű mondák és legendák vitéze.

Június. 29. Péter és Pál. Péter apostolfejedelem, Pál a népek térítő apostola. Péter és Pál napja az aratás kezdete.

Időjóslás

A reggeli mennydörgés esőt hoz vagy szelet.

Ha délben mennydörög, záporesőt várj.

Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg.

Szólás, mondás

Lassú víz, partot mos.

Nem sok vizet zavar.

Szájába rág valamit.

Sok idő eltelik, míg gyermekből ember válik.

Nem hajt se Pálra, se Péterre.

Hosszú botja, kis kalapja, ezren is ülnek rajta. (mák)

A világot átéri, mégis egy tyúk átlépi. (keréknyom)

Gyermekekkel a természetben

Nagyon sokféle virág nyílik, más-más időpontban. Érdemes virágórát készíteni, ha jó megfigyelők vagyunk. Hajnalka, porcsinrózsa, csodatölcsér, estike, viola, liliom, dália, kardvirág, rózsa.

Teljes létszámban jelen vannak a bogarak, a lepkék, illetve hernyóik, a legyek, a pókok és a szúnyogok.

Június eleje a legalkalmasabb időszak a vadon élő állatok szaporodására. Ez az időszak alkalmas a ház körüli állatok kicsinyeinek megfigyelésére is.

A hónap mestersége: játszó

A falusi fiatalok találkozóhelye, játékaik, ismerkedésük és ezeket szervező szokások fóruma.

Miből áll a játszó? játékra hívő mondókák, mozgásos ügyességi játékok, nyelvtörők, találós kérdés, mesemondás, dalos körjátékok, közös tánc.

Versek, mondókák

Szállj le kakas az üllőről, igyál egyet a vederből.

Száll a veréb fáról, fára, száll az ének szájról szájra.

Billeg-ballag a szarka, mert nem bírja a farka.

Ki ez? Mi ez?

Arborétum: élő fákkal és cserjékkel tudományos, oktatási, esetleg parkosítási célból beültetett hely.

Botanikus kert: füvészkert, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés céljára létesített intézmény.

Nemzeti park: természetvédelmi terület. Államilag védetté nyilvánított terület, melyet növény és állatvilágának megőrzése érdekében eredeti állapotban igyekeznek megtartani.

Tarló: aratás után, s még fel nem szárított gabonaföld.

JÚLIUS

Közhasználatú magyar neve Szent Jakab hava, régen az Oroszlán havának is nevezték.

Július 2. Sarlós Boldogasszony. A kereszténység a XIII. századtól Máriának, a Jézussal terhes szűznek, Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünnepelte.

Július 12. A tizennégy segítő szent közös ünnepe.

Július 13. Antiochiai Szent Margit vértanú e napon halt mártírhalált.

Július 22. Mária Magdolna a keresztény legenda irodalomban és művészetben a vallásos néphitben a bűnbánat megszemélyesítője. Kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, mivel hajával törölte meg Jézus lábát.

Július 25. Jakab apostol ünnepe.

Július 26. Szent Anna, a katolikusok Szűz Mária édesanyját tisztelik benne.

Időjóslás

Hangya sűrű halmot hord, hideg időt várhatod.

Délről derül, bocskor merül.

Szólás, mondás, találós kérdés

Borúra derű.

Éhes csikó abrakkal álmodik.

Kákán is csomót keres.

Kígyót, békát kiabál rá.

Nagy kő esett le a szívéről.

Búza között pirulok, piros színben virulok. (pipacs)

Jóllakottan megy a mezőre, de üresen jön vissza. (tarisznya)

Gyermekekkel a természetben

Július a bőség hónapja, ekkor van a legtöbb virág és a legtöbb gyümölcs. A kertekben nyílik a rózsa, a szegfű, a liliom, a jázmin. Van szamóca, málna, ribizli, sárgabarack, szeder, alma, körte, őszibarack, ringló, sárgadinnye.

Kevesebb madárdal hallatszik, vége van az udvarlásnak, a fiókák táplálásával, tanítgatásával vannak elfoglalva. Nagy élmény a madárfiókák tanítgatásának megfigyelése.

Mit gyűjthetünk?

Káka: szára gömbölyű és zöld. Régen szatyrot, kosarat kötöttek belőle, mint a gyékényből.

Sás: vizenyős réteken, vizes árkok szélén nő a sás. Kötelet sodorva, ágyat és széket sodortak belőle.

A hónap mestersége: aratás

Péter – Pál napjától megkezdődik a búza aratása. Aratás után marokszedő feladat volt az aratókoszorú elkészítése.  A nagy munka befejezését ünnepelték aratóbállal. Aratóbált főleg a nagybirtokon dolgozó időszaki munkások rendeztek.

Versek, mondókák

Kánikula, meleg fuss, itt van a jó hideg tus.

Ha dörög a menny, fa alá ne menj.

Fát vágok az erdőháton, kocsin hordom, nem is háton.

Mag, mag, búzamag, benne aluszik a nap.

AUGUSZTUS

Augusztus régi magyar neve: Kisasszony hava.

Augusztus 7. Donát, a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje.

Augusztus 10. Lőrinc. Lőrinc napjából jósolt a nép a szüretre vonatkozóan.

Augusztus 15. Mária mennybevitele, Nagyboldogasszony napja. A Mária ünnepek az aratási időszakot fogják közre. Sarlós Boldogasszony a nyitó ünnep, a Nagyboldogasszony az aratást bezárja.

Augusztus 20. Szent István ünnepe.

Időjóslás

Ha Lőrinckor sár ragad, eheted a dinnyét magad.

Szűköl, vonyíkol a kutya: vihar lesz.

Szólás, mondás, találós kérdés

Belereked a fejszéje valamibe.

Bosszús, mint a fiaszamár.

Egy fészekből való.

Meggyógyul, mire férjhez mész.

Kerek, de nem alma, piros, de nem rózsa. (paradicsom)

Nem virágzik, mégis terem. (gomba)

Gyermekekkel a természetben

Augusztus a gyümölcsök hónapja: alma, körte, szilva, barack és dinnye. Augusztusban kezdődik a gombaszezon. Lassan készülnek a fák az őszre, vetkezik az amerikai juhar, de megjelenik a sárga levél más fák lombjai között is. A madarak időórája jelez. Készülődnek a vándormadarak, elsőként a gólyák.

Mit gyűjthetünk?

Kéregmunkák: a kéregből készíthető játékok átvezetnek bennünket a fák, az erdők világába. Ne bántsd az élő fát! Ha lehúzod a kérgét, a fa elszárad, kipusztul.  Az erdőben járva frissen kivágott vagy kidőlt fa két-három napig még nedves, könnyen le lehet húzni a kérgét.

A hónap mestersége: fafaragás

A nép maga alkotta tárgyak körében teljes anyagismerettel dolgozik. Tudja, hogy miért használ szekrénynek bükkfát, ostornyélnek szilvafát, kapunak tölgyfát, kanálnak nyárfát.

Versek, mondókák

Ki nem kapál, ki nem arat, annak télen nem jut falat.

Kicsi csupor, nagy kancsó, meg is van már a hunyó.

Jeles nap: augusztus 20. Szent István király ünnepe, egyben az új kenyér ünneplésének alkalma is.

SZEPTEMBER